Történet

  • 1921-től Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem, Orvostudományi Kar, Fizikai Tanszék
  • 1924-től Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem, Orvostudományi Kar, Fizikai Intézet
  • 1936-tól Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem, Orvostudományi Kar, Orvosi Fizikai Intézet
  • 1945-től Debreceni Tudományegyetem, Orvostudományi Kar, Orvosi Fizikai Intézet
  • 1969-től Debreceni Orvostudományi Egyetem (DOTE), Biofizikai Intézet
  • 1997-től Debreceni Orvostudományi Egyetem (DOTE), Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet
  • 2000-től Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DEOEC), Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet
  • 2014-től Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar (DE ÁOK) Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet
Intézet vezetői
Dátum Név Beosztás
1921-1922 Göllner János gazdasági akadémiai tanár, mb. előadó
1922-1924   kinevezendő tanár
1924-1934 Wodetzky József ny. r. tanár, igazgató
1934-1935 Bodnár János ny. r. tanár, h. igazgató
1935-1941 Gyulai Zoltán ny. rk. tanár, igazgató, ny. r. tanár (1936)
1941-1950 Szalay Sándor m.-tanár, igazgató, ny. rk. tanár, igazgató (1942), ny. r. tanár, igazgató (1946)
1950-1968 Tóth Lajos m.-tanár, mb. igazgató, egyetemi tanár, tanszékvezető (1953)
1968-2001 Damjanovich Sándor egyetemi adjunktus, mb. tanszékvezető, egyetemi docens, mb. tanszékvezető (1969), egyetemi tanár, intézetigazgató (1972)
2001-2009 Gáspár Rezső egyetemi tanár, intézetigazgató
2009-2017 Szöllősi János egyetemi tanár, intézetigazgató
2017- Panyi György egyetemi tanár, intézetigazgató
Sejtbiológiai Nem Önálló Tanszék (1997-2014); Önálló Tanszék (2014-)
Dátum Név Beosztás
1997-2018 Szabó Gábor egyetemi tanár, tanszékvezető
Biofizikai Nem Önálló Tanszék (1997-2014); Önálló Tanszék (2014-)
Dátum Név Beosztás
1999-2009 Szöllősi János egyetemi tanár, tanszékvezető
2009- Panyi György egyetemi tanár, tanszékvezető
Biomatematikai Nem Önálló Tanszék (2009-2014); Önálló Tanszék (2014-)
Dátum Név Beosztás
2009- Mátyus László egyetemi tanár, tanszékvezető

Orvosi Fizikai Intézet

Az orvostanhallgatók fizika oktatását 1921-1950 között a debreceni Tudományegyetem Orvostudományi Karán létesült Orvosi Fizikai Intézet látta el. Az intézet „ideiglenesen” az akkori Tanítók Árvaházában nyert elhelyezést. Az előadásokat Göllner János gazdasági akadémiai tanár, később Wodetzky Jó¬zsef (életrajz) tartotta. Ez az intézet végezte - mellékfeladatként - 1924-től a tanárjelöltek fizikaoktatását is. Az intézet első igazgatójának, Wodetzky Józsefnek az érdeme volt a Csillagvizsgáló létesítése 1930-ban a Botanikus Kertben.

Az intézet vezetését 1935-ben Gyulai Zoltán (életrajz) vette át. Bevezette a kísérleti bemutatásokra épülő tantermi előadásokat és a laboratóriumi gyakorlatokat. Gyulai professzor tudományos tevékenysége ekkor a kristályfizika területére irányult.

Gyulai Zoltánnak a kolozsvári egyetemre való távozása után 1941-ben az intézet élére Szalay Sándor (életrajz) került, aki már 1935-től Gyulai professzor mellett dolgozott, mint tanársegéd. Az oktatás korszerűsítése mellett megteremtette az atommagkutatás korszerű feltételeit Debrecenben.

Az Orvosi Fizikai Intézetet 1950-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetemhez csatolták, azonban ezzel egy időben megszervezték az Orvostudományi Egyetemhez tartozó Orvosi Fizikai Intézetet. Ennek első vezetője Tóth Lajos (életrajz) m.-tanár lett, akit később - 1953-ban - tanszékvezető egyetemi tanárrá neveztek ki. Az önállósult intézetben a gyakorlatokat demonstrátorok látták el. Ezekben az években az intézet főbb kutatási iránya az ultrahang vizsgálata volt. 1955-től az oktatási feladatokat két tanársegéd, egy gyakornok és három demonstrátor végezte.

Az Orvosi Fizikai Intézet átszervezése Biofizikai Intézetté 1969-ben történt. A profilváltáshoz anyagi és erkölcsi támogatást kapott az intézet, amelynek ve¬zetését Damjanovich Sándor (életrajz) mb. tanszékvezető, majd 1972-től, mint intézetigazgató látta el. Megkezdte az új oktatási és kuta¬tási profil kialakítását. A kutatómunka tárgya ebben az időben a nukleotid-fehérje kölcsönhatás, az enzimek hatásmechanizmusa és szabályozása volt.

Biofizikai Intézet

A Biofizikai Intézet újabb kutatási területe az enzimfehérjék szerkezeti és funkcionális sajátságai közötti összefüggések kísérleti és elméleti vizsgálata lett. Modell-peptideken és -fehérjéken a szerkezet belső dinamikájára jellemző mozgásformákat mutattak ki. Szoros összefüggést találtak az enzimek belső mobilitása és katalitikus aktivitása között.

A sejt-biofizikai kutatások között a sejtfelszíni ligandkötő helyek egymással való kölcsönhatását és újabban a citoplazma-membránon keresztül történő információs folyamatok mechanizmusát is vizsgálták.

Somogyi Bélát (életrajz), az intézet társprofesszorát 1993-ban a POTE Bio¬fizikai Intézetébe nevezték ki egyetemi tanárnak.

Trón Lajost (életrajz), az intézet tudományos tanácsadóját 1987-ben nevezték ki az Orvosbiológiai Ciklotron Laboratórium vezetőjévé, amely 1993-ban alakult át a Pozitron Emissziós Tomográfia (PET) Centrummá.

Gáspár Rezső (életrajz) 1987-ben, Szöllősi János (életrajz) 1997-ben, Szabó Gábor (életrajz) 1998-ban, Mátyus László (életrajz) 2007-ben, Panyi György (életrajz) 2009-ben, Vereb György (életrajz) 2011-ben, Nagy Péter (életrajz) 2015-ben, Jenei Attila (életrajz) 2016-ban lett egyetemi tanár a Biofizikai és Sejtbiológiai Intézetéből. A Biofizikai Intézet jogutódjaként Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet 1997-ben jött létre a Sejtbiológiai Nem Önálló Tanszék megalakulásakor, mely tanszék létrehozását a sejtbiológia tantárgy oktatásának bevezetése indokolta. 1999-ben a Biofizika Nem Önálló Tanszék létrejöttével kialakult az Intézet akkori tanszéki szerkezete, mely a fentebb említett két nem önálló tanszéken alapult. Ez a szerkezet a Biomatematikai Nem Önálló Tanszék megalakulásával egészült ki 2009-ben. A három tanszékvezető Szabó Gábor egyetemi tanár, Szöllősi János egyetemi tanár (majd 2009-től Panyi György egyetemi tanár) és Mátyus László egyetemi tanár fő feladata a biofizika, a sejtbiológia és a biostatisztika tantárgyak oktatásának koordinálása lett az intézetvezető irányítása mellett. A három Nem Önálló Tanszék 2014-ben vált Önálló Tanszékké, ezzel véglegesítve az intézet jelenlegi szerkezetét.

Gáspár Rezső 2001-ben vette át az intézet irányítását Damjanovich Sándor iskolateremtő professzor nyugdíjba vonulását követően. 2009 és 2017 között Szöllősi János vezette az intézetet, majd 2017-ben Panyi György kapott kinevezést az intézet vezetésére.

Damjanovich professzor 1997-ben Széchenyi díjban, 2002-ben Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje, Gáspár professzor 2003-ban Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje állami kitüntetésben részesült. Damjanovich professzor kimagasló oktató-kutató munkája elismeréseként 2007-ben kapta meg a Professor Emeritus címet. 2013-ban Damjanovich Sándor az MTA legmagasabb elismerésében az Akadémia Aranyérem kitüntetésben részesült. 2016-ban az Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta Szöllősi Jánost, Damjanovich professzor tanítványát.

Az intézet munkatársai között jelenleg egy akadémiai levelező tag (Szöllősi János: 2016) és öt akadémiai doktor (Szabó Gábor: 1987, Mátyus László: 2005, Panyi György: 2005, Vereb György: 2007, Nagy Péter: 2013) van, huszonheten PhD fokozattal rendelkeznek.

Az intézet 9  tagja tölt be országos vagy nemzetközi tisztséget különböző biofizikai, sejt- és molekuláris biológiai szer¬vezetekben.

Gáspár professzor intézetvezetőként 2001-ben szervezte meg a jelenleg is működő kutatócsoportokat, így az Immun-elektrofiziológiai (vezető: 2001-2009-ban Gáspár Rezső, majd 2009-től Panyi György), a Membrán-dinamikai (vezető: Mátyus László), a Sejtbiológiai (vezető: Szabó Gábor) és a Sejtanalitikai kutatócsoportot (vezető: Szöllősi János). A kutatócsoportok önálló kutatási profillal rendelkeznek, de közösen használják az intézet kutatási infrastruktúráját. 2017 decemberében a kutatócsoportok száma bővült, melyek a következők lettek: Fehérje dinamika és kölcsönhatások kutatócsoport (vezető: Vámosi György), Ioncsatorna funkcionális szerkezetvizsgáló kutatócsoport (vezető: Varga Zoltán), Elektrofiziológia kutatócsoport (vezető: Panyi György), Kvantitatív receptoranalízis kutatócsoport (vezető: Nagy Péter), Membrándinamikai kutatócsoport (vezető: Mátyus László), Sejtanalitika kutatócsoport (vezető: Szöllősi János), Sejtbiológiai kutatócsoport (vezető: Szabó Gábor),  Sejt- és molekuláris terápia kutatócsoport (vezető: Vereb György), és az MTA-DE Sejtbiológiai és Jelátviteli Kutatócsoport (vezető: Szöllősi János).

A Fehérje dinamika és kölcsönhatások munkacsoport érdeklődése az interleukin-2 és -15 receptorok, valamint a magreceptorok működésének, dinamikájának, kölcsönhatásainak vizsgálata, illetve a fehérje-fehérje kölcsönhatások fluoreszcencia mikroszkópos vizsgálati módszereinek fejlesztése.

Az Immun-elektrofiziológia munkacsoport fő kutatási területei a feszültség kapuzott csatornák molekuláris farmakológiája, e csatornák sejtfelszíni eloszlása és az immunszinapszis működése közötti kapcsolat felderítése.

Az Ioncsatorna funkcionális szerkezetvizsgáló munkacsoport érdeklődési területe az ioncsatornák szerkezete és kapuzása közötti összefüggések vizsgálata, illetve a hogy külső faktorok hogyan módosítják a kapuzást molekuláris szinten.

A Membrán-dinamikai munkacsoport érdeklődési területe a sejtfelszíni fehérjék szerveződése, molekuláris kölcsönhatásai és annak funkcionális következményei, különös tekintettel az interleukin receptorokra. A Sejtbiológiai munkacsoport két alapkutatási témája: a P-glikoprotein konformációs és topológiai viszonyai, és a magasabb rendű kromatinszerkezet strukturális sajátságai; alkalmazott kutatási projektje pedig áramlási citometriás mikrogyöngy tesztek fejlesztése molekuláris genetikai vizsgálatok céljaira.

Sejt- és molekuláris terápia kutatócsoport antitest- és újraprogramozott T-sejt alapú immunterápiák, őssejt alapú regeneratív terápiák és a diagnosztikában alkalmazható molekula interakció-mérések fejlesztésével foglalkozik.

A Sejtanalitikai munkacsoport egyik fő kutatási témája az ErbB2 receptor tirozin kináz, mely fontos szerepet játszik az emlő, és számos egyéb tumor kifejlődésében és progressziójában.

Az akadémiai munkacsoport, mely az oktató-kutató munkában elválaszthatatlan egységet alkot az intézettel, Damjanovich Sándor vezetésével 1996-ban alakult meg Sejtbiofizikai Kutatócsoport néven, amely egészen 2007-ig működött. 2007-ben az intézet akadémiai csoportjának vezetését Gergely Pál vette át, és a csoport neve Sejtbiológiai és Jelátviteli kutatócsoport lett és a csoport 2011-ig működött. Majd egy év kihagyás után az MTA-DE Sejtbiológiai és Jelátviteli Kutatócsoport Szöllősi professzor vezetésével 2012-ben és 2017-ben öt – öt évre szóló támogatást nyert az MTA-tól. Az akadémiai kutatócsoport három intézet kollaborációjában vizsgálja a jelátviteli folyamatokat tumorokban és a tumor immunológiában

2003-ban Damjanovich Sándor akadémikus vezetésével, több intézet részvételével megalakult a Molekuláris Medicina Kutatóközpont, mely elnyerte az Európai Unió Kiválósági Központja címet.

Az intézet élénk tudományszervezési tevékenységet is kifejt azáltal, hogy nemzetközi tanfolyamokat (pl. EMBO Course, FEBS Course) szervez ezzel  elősegítve a tudományos eredményeik megismertetését. Ezenkívül rendszeres szervezői haza kongresszusoknak illetve kongresszus sorozatoknak (pl. Membrán-Transzport Konferencia, Sümeg, Magyar Sejtanalitikai Konferencia, Budapest). Intézetünk munkatársainak segítségével sikerült neves nemzetközi konferenciákat is Magyarországra hozni. 2008-ban Budapesten tartotta az International Society for Advancement of Cytometry (ISAC) társaság a XXIV. Nemzetközi kongresszusát, ahol a magyarországi konferencia elnök Szöllősi János volt.  2011-ben, Mátyus László az Európai Biofizikai Társaságok Szövetségének (EBSA) elnökeként Budapestre rendezte meg az EBSA 8. Európai Biofizikus Kongresszusát.

Az intézet korábban is kiemelkedő kutatási és oktatási hátterét 2005-ben, az Élettudományi Központba való költözéssel modern, a mai kor legmagasabb követelményeinek is megfelelő bázisra cserélte. Részben hazai, részben uniós pályázatokon elnyert anyagi eszközök tették lehetővé az eddig is élvonalbeli műszerpark fejlesztését: konfokális mikroszkóp, fluoreszcencia korrelációs spektroszkóp UV-lézerrel, mikroszkópos fluoriméter, lézerpásztázó mikroszkóp, FACSArray áramlási citométer. Szöllősi professzor vezetése alatt az intézet területe az Élettudományi Központban jelentősen bővült (2013), így lehetővé vált, hogy az intézet valamennyi munkatársa egy épületben dolgozzon. Az intézet intenzív pályázati tevékenységének eredményeképpen a műszerpark tovább bővült, beszerzésre kerültek pl. FACSAria áramlási citométer, FLIM (fluoreszcens élettartam) és TIRF (teljes visszaverődésen alapuló) mikroszkópok, konfokális mikroszkóp Airy Scan feltéttel, 2D multimodális in vivo kisállat képalkotó berendezés, STORM mikroszkóp összeállítás.

Mind angol, mind magyar nyelven jelentős oktatási tevékenységet folytat az intézet. A legjelentősebb változást a sejtbiológia oktatásának beindítása jelentette 1997-ben az Általános Orvostudományi és Fogorvostudományi Karok hallgatóinak képzésében. Ezen túlmenően az intézet részt vesz elméleti és gyakorlati anyaggal a gyógyszerész hallgatók, a molekuláris biológus, a fizikus, illetve a biológus hallgatók biofizikai képzésében, továbbá a Népegészségügyi Kar hallgatóinak sejtbiológia oktatásában mind az előadások, mind a gyakorlati oktatás szintjén. A gyógyszerész-hallgatók számára a matematika tantárgy oktatásában, illetve az Általános Orvostudományi, Fogorvostudományi és Gyógyszerésztudományi Kar hallgatóinak informatikai képzésében vállalnak szerepet. Mindemellett a gyakorlati oktatásra helyezett nagyobb hangsúly következményeként gyakorlati teremek teljes körű felújítása szintén megvalósult, és a gyakorlatokon használt műszereket is modernizáltuk illetve számukat jelentősen emeltük.  Ennek következtében, a hallgatók egységesen ugyanazokat a gyakorlatokat végzik, követve az oktatási tananyag előrehaladását.  

A graduális képzés mellett intenzív tudományos diákköri munka is folyik az intézetben.  Az előbbit tizennégy „Az év oktatója díj” (Mátyus László: 2004, 2005, 2009, 2011, Panyi György: 2002, 2004, 2011, 2015, 2016, 2017, Szöllősi János: 2009, 2016, Vereb György: 2016, 2017) az utóbbit 16 Weszprémi István-díj és 7 Pro Scientia érem elnyerése is jelzi. A posztgraduális (Ph.D.) képzésben 1995 óta 48 fő szerzett Ph.D fokozatot.

A posztgraduális képzésben résztvevő hallgatók mellett a klinikák és intézetek között együttműködő kutatóknak is lehetőséget ad az intézet az egyedi műszerpark használata terén.

Kiterjedt a belföldi és a külföldi kutatási együttműködések hálózata. Az intézettel folyamatos kooperációban álló intézmények: a Max Planck Institute für Biophysikalische Chemie, a Radboud University Nijmegen Medical Centre, Hollandia, a Weizmann Institute of Science, Hebrew University of Jerusalem, Izrael, University of Cambridge, University of California San Francisco, az USA National Cancer Institute (NCI/NIH), az Institute of Biotechnology (UNAM) Cuarnevaca, Mexikó, a és University of Tokyo, University of Kyoto, Japán, az Instituto de Ciências Biológicas, Universidade de Brasília, Brazília, az University of Queensland, Ausztrália. Az intézet munkatársai gyakori vendégek külföldi laboratóriumokban, sőt gyakran kérik fel őket tudományos ösztöndíjjal akár több éves kutatómunkára is.

A publikációs munkát 1965 óta 793  nemzetközi és 114 hazai folyóiratban megjelent közlemény, több mint 2000 összesített impakt faktor, továbbá könyvek, könyvfejezetek jellemzik. Az oktatás fejlesztése céljából is számos jegyzetet, tankönyvet jelentett meg az intézet kollektívája: Sejtbiológia egyetemi jegyzet (1997), Sejtbiológia gyakorlati jegyzet (1997), Cell Biology Lab. Manual gyakorlati jegyzet (1997), Sejtbiológia egyetemi tankönyv (2004), Orvosi Biofizika egyetemi tankönyv (2006), Sejtbiológia egyetemi tankönyv (2008), Biophyzik für Mediziner (2008), Medical Biophysics (2009).

Az intézet hat munkatársa tagja nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottságának, ketten szerkesztői minőségben (Mátyus László: Journal of Photochemistry and Photobiology B: Biology, 2002-2017, Szöllősi János: Cytometry modern biofizikai, sejt- és molekuláris biológiai módszerek kutatási élmezőnyében.

2006-ban, 2009-ben, 2014-ben és 2017-ben az intézet tudományos ülés keretében számolt be a DE ÁOK Bio¬fizikai és Sejtbiológiai Intézetének oktatási és tudományos tevékenységéről.

Az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb feladata a Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet és az egyetem klinikái közötti nagyobb együttműködés megvalósítása.

Frissítés dátuma: 2018.09.05.